Legelőször a sapnyol gyarmatosítók hoztak létre a mai Kuba területén koncentrációs táborokat főként a bennszülöttek "megbüntetése" céljából. Azonban a modernebb kor sem nélkülözte ezt a fajta "találmányt".

1899-ben a dél-afrikai búr köztársaságok és a brit kormány közti feszült politikai viszony fegyveres konfliktushoz vezetett. Ürügyet a nem búr lakosság (elsősorban a britek, illetve más bevándolrolt külföldiek) jogainak kérdése szolgáltatott. A valódi ok azonban a britek gyarmatosító törekvése volt, mely egy "Fokföldtől Kairóig" terjedő gyarmatbirodalom létrehozására, valamint a dél-afrikai arany- és gyémántlelőhelyek megszerzésére irányult.
A kezdeti búr sikerek után 1900 tavaszán már érvényesült a britek erőfölénye és augusztusig megverték az utolsó reguláris búr hadsereget is. Ettől kezdve elkeseredett gerillaharcok folytak. Ez a fajta hadviselés komoly nehézségeket okozott a brit hadseregnek, ezért Horatio Kitchener lord, a brit hadsereg vezetője a felperzselt föld stratégiájával válszolt. Leromboltatta a búr farmokat, telepeket és az ott élőket - főleg a nőket és a gyerekeket - koncentrációs táborokba hurcoltatta. A rendkívül rossz körülmények és a járványok terjedése következtében több mint 20 ezer ember vesztette ilyen módon életét.
A nemzetközi közvéleményben nagy felháborodást keltettek a britek módszerei, ám ez nem akadályozta meg őket azok további alkalmazásában. A gerillacsapatok folytatták akcióikat, de 1901-ben már megegyezésre törekedtek. 1902-ben végül is a búrok teljes vereségével ért véget a háború.

forrás: http://historia.uw.hu