Én személy szerint a helyszínen szurkoltam végig a meccset. Aki kint volt biztosan nem bánta meg, fergeteges hangulatot teremtett a közel 13000 néző.

A szerdai sportlapokat olvasgatva nem sok jót várhattunk a válogatottól, hiszen rengeteg szempontból összehasonlították a két gárdát és ezek alapján a 3 gólos bolgár győzelem lett volna a minimum. A játékosok szokás szerint fogadkoztak, az újságírók (sajnos szintén szokás szerint) leírták őket. Ezek után érdemes volt a csütörtöki lapokat is átolvasni. Döntetlent értünk el, mégis csúfos vereségről beszéltek, ugyanazok, akik egy nappal előtte még fölényes bolgár győzelmet vártak! Egyik újság címlapján hatalmas betűkkel ezt olvashattuk: Auf Wiedersehen!, egyértelmű utalás Vb-től való búcsúzásra. Lássuk be, a kijutásra egyébként sem volt sok esély. Jelen pillanatban megelőz minket Svédország, Horvátország és Bulgária. Ez a papírforma. De az már közel sem papírforma, hogy a Bulgárokkal döntetlent értünk el és hogy a sztárokkal felálló válogatottjuk csak egy ponttal van előttünk. Itt már nem a kijutás a cél, hanem, hogy végre legyen egy rendes válogatottunk, és ha lassan is, de már jó úton haladunk felé. Addig is örüljünk az apró sikereknek, aminek tekinthetjük a szerdai mérkőzést is. Hiszen már rég láthattunk ilyen harcos magyar válogatottat, akik amíg erejük engedte hajtottak és többször jobbak is voltak ellenfelüknél. Most érdemes lenne, néhány nyilatkozatba beleolvasni.

Matthaus az Auf Wiedersehen főcímről:

"Ismerem az újságírói munkát, tudom, hogy ez a szalagcím már azelőtt megszületett, és felkerült a címlapra, mielőtt lefújták a mérkőzést - mondta Lothar Matthäus mosolyogva. - Ez egy olyan probléma, amellyel Magyarországon már sokszor szembesültem. Borúlátás. Elképzelem, mi lett volna, ha az utolsó utáni pillanatban szerzünk még egy gólt, és nyerünk. Akkor borult volna minden."   

Király Gábor (válogatott kapus) válasza, arra hogy sikerként értékeli-e a mérkőzést:

„Méghozzá óriási sikerként. A bolgár, és ez nem csak a nemzetközi szövetség hivatalos ranglistája alapján mondom, sokkal jobb együttes, mint a magyar. Nos, a két gárda közötti különbséget szerdán kiegyenlítettük a korábban nemegyszer kritizált hozzáállásunkkal, úgy küzdöttünk, úgy hajtottunk, hogy az nem maradhatott eredmény nélkül.”

Király Gábor a sajtóról:

„Megjegyzem, a csütörtöki lapokat átlapozva is kis híján elakadt a lélegzetem, nem értettem, miért születtek ilyen negatív hangvételű tudósítások. Ismernek engem, mindig őszinte vagyok, most is az leszek: többet vártam a sajtótól. Ez a gárda jobb kritikát érdemelt volna. Mert aki azt állítja, hogy rossz meccset és egy akaratgyenge magyar válogatottat látott a Megyeri úton, az hazudik. Nem azt mondom, hogy dicsérjék agyon a csapatot, ezt nem is várja el senki, de az sem szerencsés, ha mindig a rosszat keresik. Higgye el, nem könnyű feldolgozni mindezt.”